A lakáspiaci trendekről és befektetési lehetőségekről szólt a „Budapest vs. vidék – hol hoz többet a lakásbefektetés?” című panelbeszélgetés a Lakópark Expo rendezvényen, amelyre 2026 tavaszán került sor. A beszélgetésen Pajor Dániel, a Dunakanyar Residence beruházója, valamint Böszörményi Johanna, a Duna House értékesítési vezetője, és Andorkó Ádám, a Rezideo értékesítési vezetője, vettek részt, akik több nézőpontból világították meg a fővárosi és vidéki befektetések közötti különbségeket.
Pajor Dániel részletesen beszélt arról, hogy a Dunakanyar – különösen Vác térsége – jelenleg miért kínál kedvezőbb befektetési lehetőségeket. Kiemelte, hogy a budapesti lakásárak az elmúlt években jelentős mértékben emelkedtek, és sok esetben már meghaladják azt a szintet, amit a jövedelmek, a bérleti díjak vagy az építési költségek indokolnának. Ez közvetlenül a bérleti hozamok csökkenéséhez vezetett a fővárosban, miközben az agglomerációban még nem történt meg teljes mértékben az árak felzárkózása.
Ennek eredményeként jelenleg érdemi hozamkülönbség figyelhető meg: saját tapasztalataik szerint a Dunakanyar térségében 5–6 százalékos bruttó bérleti hozam is elérhető, ami 1-2 százalékponttal magasabb a budapesti szintnél, vagyis mintegy 20-40 százalékos hozamprémiumot jelent. A Magyar Nemzeti Bank 2025-ös országos adataival összevetve ez a különbség még markánsabb: míg vidéken átlagosan 6,6 százalék körüli hozam érhető el, addig Budapesten 4,4 százalék, ami megtérülési időben is több éves eltérést jelent a vidék javára.
Rámutatott arra is, hogy a fővárosi árak emelkedése miatt egyre több vásárló szorul ki Budapestről, és az agglomerációban keres ingatlant. Ez a kereslet már érezhetően megjelent a Dunakanyarban, ugyanakkor az árak még nem követték le teljes mértékben ezt a folyamatot, így a befektetők számára továbbra is kedvező belépési pontok érhetők el. A keresletet nemcsak a kényszer, hanem tudatos döntések is hajtják: egyre többen választják a „budapesti fizetésből középvárosi élet” modelljét, amely nagyobb alapterületű, magasabb minőségű otthonokat kínál alacsonyabb árszinten.
Fontos gyakorlati tapasztalatként említette, hogy a fejlesztéseiknél a lakások egy részét már az átadás előtt bérlők kötik le, így azok azonnal jövedelmet termelnek, ami tovább javítja a befektetés tényleges hozamát. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy nem minden újépítésű projekt egyforma: különösen a rozsdaövezeti fejlesztéseknél érdemes alaposan megvizsgálni, hogy valódi új építésről van-e szó, vagy meglévő épületek átalakításáról.
A piaci folyamatok kapcsán kitért arra is, hogy a Magyar Nemzeti Bank 2025 novemberi adatai szerint Budapesten mintegy 30 százalékos éves áremelkedés volt megfigyelhető, miközben országosan ez körülbelül 24 százalék. Az újépítésű lakások ára ennél visszafogottabban, mintegy 17 százalékkal nőtt. Ez arra utal, hogy a drágulás jelentős része a használt lakások piacán koncentrálódott, mely véleménye szerint részben a támogatási programok hatása. Mindez előrevetíti, hogy a következő időszakban a használt lakások árnövekedése lassulhat, míg az újépítésűeké gyorsulhat – különösen vidéken – többek közt az Otthon Start Program négyzetméter ár és ingatlan összeg korlátai miatt. Szélsőséges esetben bizonyos túlárazott szegmensekben akár nominális árcsökkenés sem zárható ki.
A panelbeszélgetésen Böszörményi Johanna kiemelte, hogy Budapesten az elmúlt évben jelentős áremelkedés volt tapasztalható, ami továbbra is erős keresletet jelez, különösen a befektetési célú vásárlások esetében. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a tudatos befektetőknek érdemes a fővároson kívüli lehetőségeket is figyelniük, hiszen akár egy településen belül is jelentős négyzetméterár-különbségek alakulhatnak ki.
Andorkó Ádám a befektetési döntések hosszabb távú oldalára hívta fel a figyelmet. Mint elmondta, nem elegendő a belépési árat nézni: a későbbi értékesíthetőség, azaz a kiszállási stratégia legalább ilyen fontos szempont.
A beszélgetés összességében azt mutatta meg, hogy bár Budapest továbbra is stabil és keresett piac, a befektetők számára egyre inkább megkerülhetetlenné válik az agglomeráció és a vidéki lokációk vizsgálata is, különösen azok számára, akik magasabb bérleti hozamot keresnek.